udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 94 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-94

Névmutató: László Csaba

2007. január 29.

Kínai turnéra indult hét végén – zürichi megállóval – a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes. László Csaba koreográfus, a Pipacsok vezetője elmondta: a zürichi magyar bálon lépnek fel először. A Pipacsok együttes 1987-ben alakult a székelykeresztúri gimnáziumban, 1992 óta önálló művelődési egyesületként működik. /Székely táncokkal Kínában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

2007. április 27.

Németh Ákos kortárs drámaíró Lovass Anita című színművét tűzi műsorára április 28-án a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulata. A Vadas László rendezte stúdió-előadás szerzője nem ismeretlen a partiumi publikum számára, hiszen a társulat 2002-ben már bemutatta Németh Ákos egyik legsikeresebb drámáját, a Müller táncosait. A székesfehérvári szerző műveit 1990 óta folyamatosan műsorra tűzik a magyarországi és határon túli magyar színházakon kívül Németországban, Franciaországban, Horvátországban és Angliában is. Gyergyószentmiklóson a Figura Stúdió Színház április 29-én mutatja be Vaszilij Szigarev kortárs orosz drámaíró Fekete tej című kétrészes színművét, melyet első alkalommal játszanak magyar nyelven. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház is bemutató előadással várja közönségét. A Tompa Miklós Társulat április 29-én, vasárnap 19 órától Örkény István Macskajáték című tragikomédiáját tűzte műsorára, László Csaba rendezésében. /Bemutatók hétvégéje. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

2007. május 2.

Táncjáték premierjére várta közönségét a Nagyvárad Táncegyüttes, a Rendes feltámadás című előadás Tamási Áron azonos című novellája alapján készült. A Körös-parti város népi együttese a megalakulása óta eltelt öt évben a tematikus táncjátékokat részesítette előnyben. A saját zenekarral rendelkező csoport korábbi produkciói során is Dimény Leventével és László Csabával dolgozott együtt, és szintén az összeszokott rendező-koreográfus páros alkalmazta színpadra a Tamási-novellát. Az előadás díszleteit Albert Alpár tervezte, a zenét Lászlóffy Zsolt szerezte. A produkciót a nagyváradi közönség csak ősszel láthatja újra, mert a Nagyvárad Táncegyüttes május 10-én erdélyi körútra indul. /Gergely Gizella: Tamási-novella táncban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2007. május 7.

Május 5-én Kolozsváron tartotta meg tisztújító közgyűlését a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT). Elnöki beszámolójában Gaal György vázolta az elmúlt évi megvalósításokat. Megnyitották László Csaba Ferenc munkáiból összeállított Kolozsvári párhuzamok című fotótárlatot. A felvételek mutatták az 1980-tól napjainkig tapasztalható műemlékpusztítást, az eltűnt szobrokat, emlékműveket. Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója beszámolt a síremlékek felújításáról. A hétszáz éves széki református templom történetét Bibza Gábor lelkész mutatta be. Maksay Ádám a némai református templom falképeinek megmentését vázolta. Csetri Elek állásfoglalást sürgetett a Főtér küszöbön álló átrendezésével kapcsolatban. A tisztújítás eredményeként Gaal György maradt a KLMT elnöke, alelnökök: Maksay Ádám, Kovács András, Bara István, titkár: Asztalos Lajos. A társaság tervei között szerepel egy internetes adatbázis kialakítása és egy műemlékvédelmi melléklet indítása a Szabadságban. /Ördög I. Béla: Régi-új elnök, változatlan és újszerű feladatok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2007. június 26.

Ritka szép tárlat a régi Marosvásárhelyről. Régen lebontott házak, átalakult utcák, megszüntetett terek. 187 képeslap, az 1890-es évektől 1944-ig Botha Géza, Csepreghy András és László Csaba Levente tárlata. Csepreghy András elmondta, hogy 1969 óta gyűjt. Először új lapokat gyűjtött, főleg európai műemlékeket ábrázolókat, van belőlük vagy nyolcezer. 1983-ban találkozott Botha Gézával, aki már akkor régi vásárhelyi képeslapokat gyűjtött, akkor kedvet kapott ő is a régi lapokhoz. Tőle pedig a fia, Csepreghy Henrik, őtőle meg az egyik barátja, László Csaba. 1992-ben volt az első tárlatuk, akkor 250 lapot állítottak ki és akkora sikere volt, hogy a Mentor Kiadó albumot adott ki az anyagból. Ezt az új tárlatot már hárman szervezték. – Csepreghy Andrásnak van egy gyűjteménye Dicsőszentmártonról is. A képeslaptörténeti beosztás szerint 1896-tól 1905-ig terjed az első periódus, amikor még a képes oldalra kellett írni, a szövegnek kis csíkot hagytak szabadon. 1905-től 1918-1919-ig tart a második periódus. A harmadik rész a két világháború közötti időszak, míg a negyedik az utolsó magyar világ 1940 és ‘44 között. /Nagy Botond: A múlt kétezer darabja. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

2007. július 11.

A kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes 2003 után ismét nagyszabású, 26 napos európai turnéra indult. A turnéra meghívták a balánbányai Ördögborda Néptáncegyüttes 10 tagját is, akik saját műsorral vesznek részt a rendezvényeken. Az együtteseket a szamosújvári Sóvirág zenekar kíséri. Az együttes a turné során fellép Vajdaságban, Franciaországban, a portugáliai Maiorca város FestiMaiorca fesztiválján, valamint, a „Vendégségben Budapesten” Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozóján. A fellépéssorozat első állomásán, Újvidéken, a Csűrdöngölő Néptáncegyüttes vendégei voltak. A július 7-én az Újvidéki Magyar Színházban tartott előadáson nagy sikert aratott az Ördögbordások fellépése, valamint a Szarkaláb premierként bemutatott új műsora, a László Csaba által készített „Együttélésben”. /Pillich Balázs együttesvezető: Újabb európai turnén a Szarkaláb Néptáncegyüttes. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

2007. július 23.

Sófalván július 22-én, vasárnap hajnalban ért véget a 13. Székelyföldi Tánctábor. A zárónapi rendezvény fénypontja az alsósófalviak táncos, játékos műsora volt. László Csaba szervező és koreográfus elmondta, a tábor az előzőktől különbözően a generációk tábora volt, a csecsemőktől a nyugdíjasokig minden generáció képviseltette magát. Az egy hétig tartó tábor idején a résztvevők száma 200 és 300 között váltakozott. /(bágyi): Generációk tánctábora volt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 23./

2007. szeptember 28.

A székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes fennállásának húsz éve alatt gyűjtötte az ősi népi táncokat. Nemrégiben ünnepelték megalakulásuk 20. évfordulóját. Az együttes megalakítója, László Csaba a magyar néptánccal a brassói egyetemen kezdett ismerkedni, ahol 1985-ben gépészmérnöki diplomát szerzett. A köréje csoportosuló fiatalok az ő irányítása alatt lettek a népi kultúra iránt elkötelezettek. Az együttes 1987-ben alakult a székelykeresztúri gimnáziumban, első műsorukat 1988 júniusában mutatták be. A régi rendszer utolsó évtizedében a Megéneklünk, Románia Országos Fesztivál brassói szakaszán díjat nyertek. Már 1990-ben meghívták az együttest Magyarországra, Siklósra és Pécsre. A Háromszék Néptáncegyüttes létrehozásakor László Csaba néhány alapító taggal átment az alakuló profi együtteshez, ahol ő lett a koreográfus. Azután László Csaba hazatért Székelykeresztúrra, újjászervezték a Pipacsok együttest. 1991-ben a Pipacsok második generációjának tagjaiból sikerült olyan színvonalas együttest alakítani, amely már abban az évben népszerűsítette Székelyföld néptáncait. 1992-ben intézményes formát is kapott a csapat, és nagy sikerrel szerepelt, többek között Svájcban. 1993-ban László Csaba koreográfiájával és rendezésével elkészült a Katonák című táncszínházi produkció, amellyel sikeresen turnéztak az erdélyi városokban. 1994-ben Idegen földre ne siess című műsorukkal országos turnét tartottak és részt vettek a Szegedi Folklórfesztiválon is. 1996-ban nagy sikerrel szerepeltek hazai rendezvényeken és Franciaországban. Két alkalommal szerepeltek az Amerikai Egyesült Államokban is. 1998-ban László Csaba vezetésével, többnyire a Pipacsok tagjaiból alakult meg az Udvarhelyi Néptáncműhely, és több sikeres műsort mutattak be. László Csaba úgy érezte, hogy a város vezetői nem támogatják megfelelően, ezért 2001-ben megszüntette viszonyát az Udvarhelyi Táncműhellyel. A Székely sorsképek című előadást már mint független koreográfus készítette el. 2002-ben ismét újjászervezte a Pipacsokat. Mindezek mellett László Csaba 2003-ban a Nagyváradi Filharmónia keretében tevékenykedő Magyar Néptánc Együttesnél a Só útja című kétrészes táncjáték koreográfusa és rendezője volt. Az évek során nagy sikerrel szerepeltek Hollandiában, Szardíniában, több esetben Magyarországon. Idén Kínában is vastapssal jutalmazták a Pipacsok műsorát. Állandó utánpótlást képeznek a Kis Pipacsok és a Mákvirág tánccsoportok. Az együttes 1994-től szervezi a Felsősófalvi Székelyföldi Tánctábort is, amelyen a táncoktatók László Csaba mellett a Pipacsok táncosai. Emellett népzene- és néptáncgyűjtéssel is foglalkoznak. /László Miklós: Húszéves a Pipacsok Néptáncegyüttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./

2007. november 14.

Székhelyén, a székelykeresztúri művelődési házban lép fel november 14-én a Pipacsok Néptáncegyüttes, a csapat november 9-étől Erdély több városában adta elő a Paraszt Dekameron című táncjátékot. A Dimény Levente és László Csaba rendezésében létrejött produkciót több városban adták elő a napokban, egy hónapja pedig magyarországi turnén is jártak. A félhivatásos státusban működő Pipacsok húsz éve alakult, és táncosai hozzájárultak két hivatásos együttes – a Háromszék és az Udvarhely Néptáncműhely – létrejöttéhez. /Turnét zár a húszéves Pipacsok együttes. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

2007. december 28.

Kikapcsolódást ígérnek szilveszterre az erdélyi társulatok, a kolozsvári Magyar Opera kínálatában kabaréműsorok, operett-összeállítások, vígjátékok szerepelnek. Spiró György Prah című vígjátékát mutatja be december 29-én a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kistermében a Tompa Miklós Társulat. A színmű ősbemutatóját 2007 áprilisában tartották Budapesten. Az előadást László Csaba rendezte. Hagyományt folytat szilveszteri előadásával a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata: az újabb operett-műsorban Kálmán Imre Csárdáskirálynő című művének néhány jelenete kap helyet. A szilveszter este kezdődő előadást a Nagyváradi Állami Filharmónia színpadán, a filharmónia zenekarával közreműködve mutatják be. A váradiak Nemlaha György átdolgozásában láthatják az operettet. Operett-összeállítással készül a Kolozsvári Magyar Opera társulata is. A december 31-én kezdődő, Emlékszel még című műsorban a 125 éve született Kálmán Imre legnépszerűbb műveinek részletei csendülnek fel. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata szilveszter napján Michel André–Fényes Szabolcs–Szenes Iván Lulu című művét adja elő. A Czintos József által rendezett zenés vígjátékkal januárban és februárban turnéra indulnak a környező településekre. Zenés játékot állítanak színpadra a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban is. A Bolondos ünnep szinte minden műsorszáma más-más stílust, más-más műfajt kínál. A rendezést a társulat egésze jegyzi. Két marosvásárhelyi humortársulat is műsorral készül szilveszterre. A Hahota Színtársulat Nyárádszeredában mutatta be a Kabaré Expressz című zenés szilveszteri előadását, amelyet december 28-29-én Marosvásárhelyen, a Maros Művészegyüttes termében megismételnek. A Maros Művészegyüttes előadótermében december utolsó napján az Arrivederci Róma, vagy Búcsú a gengszterektől című előadást láthatja a közönség. /Zenés játékkal az újévbe. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./

2008. február 26.

Az idei mozgalmas évadról a Nagyvárad Táncegyüttes vezetője, Miklós János számolt be. A Nagyvárad Táncegyüttes legutóbbi előadása a Hajdú-Bihar megyei Bihar Táncegyüttessel közösen bemutatott Eltáncolt cipők című táncos mesejáték. Színpadra állításához – akárcsak A só útja, a Boszorkánytánc, a Városi komédia és a Rendes feltámadás esetében – pályázat útján szereztek pénzt. Az Eltáncolt cipők létrehozásához szükséges összeget eurorégiós pályázaton nyerték el, és ugyanennek a pályázatnak köszönhetően létrehoznak egy weboldalt, amely a határ két oldalán elterülő Biharország népművészeti adatbázisa lesz. Hat évvel ezelőtt, 2002 februárjában a Nagyváradi Állami Filharmónia keretében működő Crisana Népi Együttesnél négy állást hirdettek meg magyar táncosoknak. Ezzel kezdődött a Nagyvárad Táncegyüttes története. „A megyei tanács kezdeményezte, hogy magyar táncosoknak is hozzanak létre állásokat a román táncegyüttesnél. Jelenleg nyolc táncospáruk, hat zenészük és négy szólistájuk van. A Nagyvárad Táncegyüttes nevet 2005 eleje óta viselik, akkor lettek önállóak. Repertoárjukon kalotaszegi, szatmári, mezőségi, felcsíki, gyimesi, marosmenti és küküllőmenti táncok szerepelnek, a magyar néptáncok mellett román és cigány táncokat is megtanultak. Állandó koreográfusuk, László Csaba mellett Dimény Levente színművész segíti a munkájukat. Előadásaikkal szinte az egész Erdélyt bejárták már Nagykárolytól Segesvárig, Kolozsvártól Barótig, továbbá két budapesti föllépést is maguk mögött tudhatnak. /Fried Noémi Lujza: Biharország táncosai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

2008. augusztus 15.

Nagyszabású táncjátékkal ünneplik meg a Váradi Biblia 1660-as megmenekülését a nagyváradi várban augusztus 29-én: Kobzos Kiss Tamás históriás énekére több mint kétszáz, magyar, román és török gyermeknéptáncos idézi meg az erődítményből kimenekített Biblia diadalát. „Oda vagyon a Magyar Birodalomban a mi második Jeruzsálemünk, pogány kézre jutott legnemesebb Végházunk, nincsen már több Váradunk” – írta idősebb Köleséri Sámuel Nagyvárad török kézre kerüléséről. 1660-ban mégis sikerült alkut kötni a hódítókkal, és a Váradi Biblia már elkészült Újszövetségét, valamint az Ószövetség néhány fóliáját és a nyomdagépeket kivihették a várból, és Kolozsvárra menekítették. A református főiskola is ekkor költözött Debrecenbe, és ennek emlékére a váradi ősbemutató után, augusztus 30-án a debreceni református nagytemplom előtt is előadják a Váradi Biblia, avagy Váradnak kegyetlen viadalok által lött Török kézbe esése – A Biblia diadala című, nemzetközi összefogással megvalósuló táncjátékot. A megemlékezés Pálfi József várad-réti református lelkész ötlete volt, többen segítették a produkció megvalósítását. A zene Molnár Szabolcs szerzeménye, és már felvételt is készítettek a Háromszék Együttes stúdiójában. A rendezést és a koreográfiát Dimény Levente, a nagyváradi Szigligeti Társulat színésze és László Csaba rendező-koreográfus jegyzi. „Fontos megmutatunk valamit, ami a miénk. Ha jövőre csak egy embernek is eszébe jut majd a Biblia kimenekítése, már győztünk” – mondta Dimény Levente, aki szerint a Szentírást a mindennapokban is vissza kell helyezni az őt megillető helyre. A nagyváradi Csillagocska, a borsi Galagonya és az érsemjéni Ezüstperje mellett a váradi Lioara néptánccsoport tagjai is fellépnek, Dobrudzsából a Karasu és a Filizer török gyermekcsoport érkezik, és Törökországból is várnak táncosokat. /Fried Noémi Lujza: A Biblia diadala. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

2009. január 28.

Újabb magyar jelölt tűnt fel Kolozsváron, a polgármester választáson László Csaba személyében, aki a Zöld Pártot képviseli. A 34 éves jelölt mérnöki végzettséggel rendelkező kolozsvári üzletember. A Zöld Pártban 2006-óta tevékenykedik, jelenleg a megyei alelnöki funkciót tölti be. Célja, hogy a város sokkal barátságosabb külsőt öltsön. A városfejlesztést mindenekelőtt különböző ökológiai programokkal, európai uniós pályázatokkal valósítaná meg. /(M. E.): /Még egy magyar polgármesterjelölt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2009. február 3.

„Semleges marad a Kolozs megyei RMDSZ a február 15-i kolozsvári időközi polgármester-választás kampányában” – nyilatkozta Molnos Lajos helyi RMDSZ-es tanácsos. A Demokrata–Liberális Párt (PD-L) nem kérte az RMDSZ támogatását. Az RMDSZ korábban megegyezett a demokrata-liberálisokkal arról, hogy nem indít saját jelöltet a polgármester-választáson, a szövetség cserében megtarthatja többek között a megyei tanácsi alelnöki, a kolozsvári alpolgármesteri és az alprefektusi tisztséget. Gergely Balázs, az MPP polgármesterjelöltje úgy nyilatkozott, nem a polgármesteri tisztség elnyerésére törekszik, inkább figyelemfelkeltő jellegű kampányt folytat. Gergely Balázson kívül még egy magyar jelölt indul, László Csaba a Zöld Párt részéről. /Varga Melinda: Kolozsvári választási kampány RMDSZ nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

2009. február 3.

László Csaba Ferenc kolozsvári fényképész Házsongárdi temetőt bemutató fotókiállítását nyitották meg február 1-jén a kolozsvári Újalsóvárosi Református Egyházközség Fehér Galériájában. A tárlatot a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szervezte, a megnyitón László Csaba mellett Ferenczi Miklós lelkész és Gaal György helytörténész volt jelen. László Csaba munkáiról Gaal György elmondta, hogy a fényképész a ‘80-as évek óta foglalkozik Kolozsvár pusztuló örökségeinek megörökítésével. /Ferencz Zsolt: A Házsongárdi temető képekben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

2009. február 13.

Magyar jelöltet, a mérnök végzettségű László Csabát indította a bukaresti központú Zöld Párt a kolozsvári időközi polgármester-választásokon. László Csaba rámutatott, a zöld mozgalom független nemzetiségtől, vallástól, vagy politikai beállítottságtól, mindenki felelős környezetéért. Fontos a zsúfolt városi közlekedés és a szennyeződés problémájának kezelése. /Ferencz Zsolt: László Csaba: Válasszák a zöld utat! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

2009. február 16.

Kolozsváron a szavazati joggal rendelkezőknek csak a 29,94 százaléka ment el szavazni a polgármester-választáson. A városban a magyarság számaránya mintegy 19 százalék. Két magyar jelölt is volt, a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben induló Gergely Balázs és a Zöld Párt jelöltje, László Csaba mérnök. /Alacsony részvétel a kolozsvári időközi polgármester-választáson. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2009. február 17.

Fölényes győzelmet aratott Sorin Apostu a kolozsvári időközi polgármester-választásokon, második fordulóra nem kerül sor. A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) jelöltje a szavazatok 60,48 százalékát szerezte meg. A második helyezett a liberális Marius Nicoara 24,78 százalékkal, majd Teodor Pop Puscas (PSD) 7,39 százalékkal. A Magyar Polgári Párt jelöltjére, Gergely Balázsra a szavazó kolozsváriak 3,53 százaléka voksolt (2872), László Csaba, a Zöld Párt jelöltje 1,12 százalékot kapott (914). A hivatalos adatok szerint a részvétel 30,19 százalék volt, amely lényegesen kevesebb a júniusi helyhatósági választásokon mért 41,39 százaléknál. Az elkövetkező négy évben tehát továbbra is a PD-L „fennhatósága” alatt marad Kolozsvár és Kolozs megye. A demokrata liberálisoké a polgármesteri és a megyei tanácselnöki tisztség, mind a városi, mind a megyei tanácsban PD-L-s többség van. Sorin Apostu /sz. Focsani, 1968/ 2007-től a kolozsvári állatorvosi egyetem tanára. 2004–2008 között igazgatói tisztséget töltött be a kolozsvári polgármesteri hivatalban, 2008-ban alpolgármesterré választották. /Apostu nyerte a kolozsvári polgármester-választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

2009. március 3.

Február 28-án tartotta Kolozsváron idei közgyűlését a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT). Gaal György elnök az elmúlt év munkásságáról számolt be. Az ülésszakokon, szakmai rendezvényeken való részvétel mellett kiemelte László Csabának a társaság támogatásával rendezett műemlékeket bemutató két kiállítását a Fehér Galériában. Szólt a májusban Maksay Ádám ügyvezető alelnök rendezte műemlékfelmérő táborokról (Ótorda, Ördöngösfüzes, Nagybacon, Magyarigen, Szék), ahol fiatalokat vezettek be a hagyományos és digitális felmérések titkaiba. Elkezdték egy erdélyi műemlékvédelmi adatbázis felállítását, egyelőre régebbi felvételek rögzítésével. Veress Mihály kivetítőn bemutatta a társaság megújított honlapjának szerkezetét (www.klmt.veres.ro). A közgyűlést megszakítva délben kivonultak a Márton Áron-szobor leleplezéséhez. Délután díjkiosztásra került sor. A Kós Károly-díjat és plakettet Gergely Istvánné tanárnő nyerte el „a Házsongárdi temető műemléksírjainak megmentése és ápolása terén kifejtett munkásságáért”. A Debreczeni László-díjjal és plakettel Murádin Jenő művészettörténészt tüntették ki „műemlékeink múltjának felkutatása és ezek ismertetése terén kifejtett munkásságáért”. A laudációt Kovács András professzor, a társaság alelnöke írta. Befejezésként a két kitüntetett rövid előadást tartott. Gergely Istvánné vetített képekkel szemléltette a Házsongárdban folyó mentési-restaurálási munkálatokat, Murádin Jenő pedig művészeti kincseket feltáró munkájáról vallott. /Gergely Gyula: Közgyűlést tartott a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2009. szeptember 9.

Az elmúlt negyven év alatt Kolozsvár képe szinte teljesen megváltozott: a kincses város arculatot cserélt, identitást váltott. Ezt az átalakulást kísérte figyelemmel fényképezőgépe segítségével négy évtizeden keresztül Ferenc László Csaba nyugalmazott matematikatanár. Kolozsvárt bemutató fényképsorozatából szeptember 3-án nyílt kiállítása. A fényképek a Monostor negyed drasztikus átalakításáról, a ma már sehol nem található családi házakról és azok eltűnéséről, a megsokasodó tömbháznegyedek felépítéséről tanúskodnak. /Sipos M. Zoltán: Időutazó Kolozsvár képekben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-94




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék